2023. júl. 28.
Sinéad O'Connor ír származású énekesnő megrázó halálhíre - rossz érzés kimondani, de -valahogy nem okozott meglepetést, annyiszor feszegette a határokat.
Mindig magában hordozta a fájdalmat, amit kislány korában átélt. Egzaltált volt, végletes, sokszor túlreagálta a dolgokat, de sosem lehetett őt sarokba szorítani...
Nagyon tehetséges, őszinte és gyönyörű nő volt.
2023. máj. 28.
LIGETI 100
#hbpmk #fonotéka #kalendárium #ligetigyörgy
Május 28-án lenne százéves Ligeti György (1923-2006) zeneszerző.
Önmagát erdélyi születésű, zsidó felmenőkkel rendelkező magyarnak határozta meg, ki „polgár előbb Romániában, majd Magyarországon, végül Ausztriában.”
A cseperedő kisfiú világát a magyar és román népzene, a cigányzene, az éneklés, a hegedülés, a rengeteg olvasás, a természettudományok felfedezése határozta meg. Már ekkor is hangokban, ritmusban, zenében gondolkodott. Tizennégy éves korától tanult zongorázni, s igen hamar komponált. 1941-ben érettségizett, ám a kolozsvári egyetemre a numerus clausus törvény miatt nem került be, így a zenekonzervatóriumban tanult tovább, közben Budapesten Kadosa Páltól vett magánórákat. Ugyanebben az évben jelent meg első zeneműve -a Kineret - nyomtatásban. Szakadatlanul képezte magát, ismerkedett a zeneirodalommal. 1944 zűrzavarát - bár többször fogságba esett - szerencsésen túlélte, ám elhurcolt családjából csak édesanyját láthatta viszont.
1945 és 1949 között - a budapesti Zeneakadémia hallgatója lett, ahol Járdányi Pál, Veress Sándor, Farkas Ferenc és Kadosa Pál voltak a tanárai.. A felvételin életre szóló barátság szövődött Ligeti és Kurtág György között. A főiskolai éveket a háború utáni nélkülözés, ugyanakkor hatalmas szabadságérzet jellemezte. A főiskola után Bárdos Lajostól zeneszerzést tanult, majd ösztöndíjasként egy Romániában töltött népdalgyűjtő év után visszatért Budapestre, ahol immár zeneelméletet tanított. A kommunizmus éppúgy, mint a nácizmus likvidálta a modern művészetet, melyet ellenálló, forradalmi attitűd jellemzett, és utópisztikus volt, akár az a képzeletbeli világ (Kylviria), melyet gyermekkorában teremtett magának. A „csúnya” zenék korlenyomatok voltak. A lét, az alkotás ellehetetlenülése, a kortárs zene új áramlataitól való elzártság, mind közrejátszottak Ligeti nehéz döntésében, a Nyugatra emigrálásban.
Míg a 60-as évektől a vasfüggöny nyugati oldalán elismertsége egyre nőtt (elsőként az Artikulationnal, 1958), saját hazája csak élete végén bánt elismerően a kozmopolita művész munkásságával.
Nagyra tartotta Boulezt, Webert, Stockhausent, Stravinsky-t és Bartókot, ismerte a zeneirodalom klasszikusait, analizálta őket, de nem folytatta munkásságukat, mindig saját utakat keresett. Csodálta a népzenék (pl. afrikai, indonéz, balkán, korzikai, dalmát, bolgár, orosz stb.) polifóniáját. Munkássága lényege a szélsőséges individualizmus, a sehova sem tartozás (pl. az avantgardhoz sem). Ennek következtében stílusa egyedi és változatos, minden alkotása valamiféle polifón szövet. Nála az alkotás mozgatórugója a kísérletező kíváncsiság volt, minden alkotás egy-egy zenei problémamegoldássá lett, mely aztán új kérdéseket vetett fel, új művek születését generálta.
Inspirációi, asszociációi elválaszthatatlanok voltak a megélt mindennapjaitól, zenéje telis-tele képzőművészeti, irodalmi, tudományos, politikai utalásokkal. Legyen az pl.: a Poème symphonique (1962), melyet száz metronómra komponált egy komor Krúdy-novella nyomán, vagy a Lux Aeterna (1966) és a Lontano (1967) térhatású effektjei, melyek filmzenékként is ismertek. Egyetlen operáját a Bosch-festmény ihlette Le grand macabre-t (1974-77) „mikropolifónikus” szerkesztésmód és félelemoldó humor jellemzi.
Érdemes fellapozni a Ligeti-művek gazdag tárházát!
Hallgassák meg az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban játszott Hat bagatellt a dán-lett Carion fúvósötös előadásában. A mű saját művének, a Musica ricercata című zongoraciklusnak az átirata.
2023. máj. 26.
83 évesen meghalt a rock and roll királynője, TINA TURNER
100 % dinamika, 100 % erő, 100% rock and roll, 100 % zene.
Köszönjük, Tina Turner!
2023. ápr. 29.
A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA - Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója születésnapja.
#hbpmk #kalendárium #táncművészetnapja #nurejev
Emlékezzünk meg e napon egy – részben francia – ugyancsak újító táncosról, aki 85 éve született és 30 éve hunyt el: RUDOLF NUREJEVRŐL - tatár gyökerű nemzetközi balettművész-koreográfusról (Irkutszk/Szovjetunió, 1938. március 17- Párizs/ Franciaország, 1993. január 6.)
A nagy szemű, szőke hajú, akaratos és lobbanékony fiú már kisgyermekként székről székre ugrált a zene ritmusára – mégis, szinte autodidakta módon szedte össze tudásának alapjait : szülei nem támogatták, hogy táncos pályára lépjen, anyagi helyzetük sem volt jó. Gyerekként, iskola után a helyi Úttörőházba járt balettre, később munka mellett tanult.15 évesen valóra vált nagy álma - ösztöndíjjal felvették a leningrádi balett akadémiára, majd a híres Kirov Balett társulatába került, ahol rövid idő alatt szólótáncos lett.
1961-ben egy párizsi turnén disszidált – (a KGB fel akarta tenni a moszkvai gépre, nem engedték a társulattal tovább Londonba) – így a francia rendőröktől kért védelmet és politikai menedékjogot. Párizsi és koppenhágai próbálkozásai után 1962-től a londoni Royal Ballett szólistája. 1983-tól a párizsi opera balettigazgatója, majd koreográfusa. 1993-ban, mindössze 54 évesen halt meg az AIDS szövődményeiben. Nem sokkal halála előtt megkapta a legmagasabb francia kulturális kitüntetést, az Ordres des Arts et des Lettres, azaz a Művészetek és Irodalom Rendjének parancsnoki fokozatát.
A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Nemcsak a klasszikus balettban alkotott maradandót, fellépett modern darabokban is, sokat tett azért, hogy a klasszikus és a modern tánc határai összemosódjanak. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk. Szupersztár volt, megszállott, zabolátlan, karizmatikus, habzsolta az életet. Elképesztően sokat dolgozott – volt, hogy háromszázszor lépett fel egy évben, miközben koreografált, rendezett.
„Ahhoz, hogy valaki úgy táncoljon, mint ő, egy lángnak kell az emberben lobognia. Nemcsak technikailag van meg benne minden, hanem az arca is tökéletes. Kivételes arcberendezés, kifejező orr és száj – egy kész maszk. Úgy ugrik, ahogy senki más. Ahogy bejön a színpadra és ahogy kimegy, az fejedelmi” – mondta róla Olivier Merlin tánckritikus.
Magyarországon is fellépett – mindössze kétszer. 1991. szeptember 30-án az operaház Failoni Kamarazenekarát vezényelte, majd 1992. február 28-án és március 1-én a Magyar Állami Operaház „Cristoforo” című balettjében az Angyal szerepét táncolta el.
Kipróbálta magát karmesterként is, valamint eljátszotta filmen Rudolf Valentinot és főszerepet játszott a Védtelenül (1983) című amerikai filmben. Már halála után jelent meg Julie Kavanagh táncszakíró tollából a Rudolf Nurejev, az élet című könyv, melyből Ralph Fiennes rendezésében film is készült The White Crow (2018) címmel.
Mindkét filmje (Védtelenül (1983) és Valentino (1977), a Rómeó és Júlia balett (1997, Párizsi Opera) valamint vaskos életrajzi könyve is megtalálható könyvtárunkban.
2023. ápr. 2-10.
HÚSVÉT A ZENÉBEN
A tavaszi egyházi ünnepkör mindannyiunk számára tartalommal telítődik, tartozzunk bármely felekezethez, hasonlatos és különböző egyszerre. Az ős- és ókorig visszanyúló, minden nép hitvilágában szereplő tavaszi napforduló, a termékenység imádása, az új élet reménye analóg a keresztény húsvéttal, Jézus feltámadásának ünnepével. A kereszténység terjedésével az emberek életét és hitvilágát meghatározó, mélyen gyökerező hagyományok csak ritkán épültek be a vallási szertartásokba (liturgiákba), ám a folklór részeként tovább élnek.
Bár naptárilag pontosan nem esik egybe a húsvét, a zsidók pészahja, és az ortodox húsvét, mégis az örömünnep időszakára összegyűjtöttünk néhány elmélyülésre alkalmas dallamot és zeneművet.
Magyar gregoriánum sorozat - 3. rész: Nagyhét, 4. rész: Húsvét (CD)
E két Rajeczky Benjamin által szerkesztett lemezen gregorián többszólamú énekeket hallgathatunk a magyar középkorból. Az ünnephez kötődő liturgikus dallamokat Dobszay László és Szendrei Janka vezényletével a Schola Hungarica kórus interpretálja.
„Világ Váltságáért”- Nagyhét a magyar népköltészetben (CD)
Két elhivatott hagyományőrző előadó (Ferencz Éva, énekes és Kobzos Kiss Tamás énekmondó zenész) előadásában hallhatjuk azokat az archaikus népi imádságokat, melyek központi témája Krisztus szenvedése, megváltó halála, azaz a Nagyhét eseménysora. Az imádságok Erdélyi Zsuzsanna folklorista gyűjtéséből valók.
Szvorák Kati: Alleluia (CD)
A helyi énekművész albumán a közép-európai húsvét liturgikus énekeit és népzenei világát ötvözi. Az ünnepvárás a bűnbánati ájtatossággal indul a Kájoni Cantionale Catholicumból való magyar nyelvű könyörgés szövegének felhasználásával és a Feltámadást köszöntő, negyedik századból származó latin himnusszal zárul. Mind nyelvi, mind felekezeti szempontból sokszínű: magyar, lengyel, horvát, szlovén, szlovák, román, cseh, szerb, német és latin nyelven csendülnek fel a dalok, így hallhatunk román ortodox, szlovák református vagy éppen görög katolikus liturgikus éneket is.
Bohuslav Martinů: Görög Passió
A cseh zeneszerző a görög Nikosz Kazandzakisz Akinek meg kell halnia című regénye alapján írt négyfelvonásos operát. A könyv cselekményének vallásos, látomásszerű megközelítését erősíti fel a görög népzene és az ortodox egyházi zene megidézésével. Hitelesek a jellem, és helyzetábrázolások, hatásosak a kórusjelenetek ebben a kuriózumnak számító műben.
Szent Efrém Férfikar: Orientale Lumen – Kelet Világossága I. (CD)
A 2002-ben alakult nyolctagú kórus e lemezen a magyarországi és a kelet-európai bizánci rítusú (azaz görögkeleti, ortodox) egyházak zenei kincseit szólaltatja meg görög, magyar, orosz nyelven. Előadásmódjuk, repertoárjuk professzionális. Hazánkban ők a keleti kereszténység zenéjének legautentikusabb tolmácsolói.
Rimszkij-Korszakov: Nagy orosz húsvét
A magát ateistának valló szerző monumentális nyitányában a keresztény és pogány elemek keveredését kívánta megörökíteni. A szimfonikus hangszerelés mestere három ortodox éneket dolgoz fel a műben, hegedűszólót szerepeltet, legvégül felfokozott, féktelen hangulatot teremtve zárja az opust.
Johann Sebastian Bach: János–passió
A mű Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János evangéliuma alapján. A bibliai szöveg tömörsége – melyet még jobban emel a lutheri fordítás ódon német nyelvezete- oly mértékben drámai, hogy az izzó szenvedélyű oratorikus alkotást méltán tartják a barokk zenében egyedülállónak.
Johann Sebastian Bach: Máté–passió
Itt a szenvedéstörténet elbeszélése Máté evangéliuma alapján történik. A drámaiság mellett Bach hagy időt a lírai meditációkra, gyöngéd érzelmek kifejezésére.
Joseph Haydn: A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán
A bécsi klasszikusok nagymestere eredetileg 1787-ben hét tételes zenekari művet írt, később zongorakivonatot és vonósnégyes verziót is. Oratóriummá 1795-ben dolgozta át művét. A cím szavai valójában hét rövid mondatot jelentenek, melyeket Jézus mondott halála előtt.
James MacMillan: A hét utolsó szó a keresztfán
A kortárs skót zeneszerzőt is megihlette Krisztus utolsó hét szava. Kantátája - amelyet 1993-ban írt mezzoszoprán és bariton szólistákra, kórusra és zenekarra - megrázó erejű, szakrális mű.
Arvo Pärt: Stabat Mater
A kortárs észt egyházi zeneszerző művei a minimalizmus jegyében születnek, visszafogott hangszerelésű, mégis erős hatású, feszült és izgalmas műveket szerez. Ilyen, a mindent az összhatásnak alárendelő, szólókat nélkülöző Stabat Matere is, mely 1985-ben született. A középkori siraloméneket, mely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, a zenetörténet számos szerzőjét megihlette (pl.: Palestrina, Scarlatti, Pergolesi, Vivaldi, Haydn, Schubert, Rossini, Liszt, Dvořák, Poulenc, Dohnányi stb.).
Villő Énekegyüttes: Magyar népénekek – Krisztus, virágunk (CD)
A Hangzó Helikon sorozat 9. köteteként megjelent könyv lemezmellékletén hallható Villő Énekegyüttes a népi liturgia hiteles megszólaltatója.
Tímár Sára: Református hálaének népzenével (CD)
A szentendrei népdalénekes, Szvorák-tanítvány fúziós lemezén zenésztársaival (Bolya Mátyás koboz-, és Szabó Dániel cimbalomművésszel) az egyházi szakrális énekeket ötvözte a népzenével.
Széderesti énekek
A zsidó liturgiához tartozik pészahkor a széderest, melyen meghatározott szertartásrend szerint étkeznek, énekelnek. Sorra kerülnek a legismertebb pészahi dalok pl.: a Ma Nistana, az Echád Mi Jodéá, a Dájénu, vagy a Chad gadja.
Hosszú sorokban következhetnének még az ünnepi áhítat idején hallgatható zenék pl.: Orlande de Lassus reneszánsz mester vagy William Byrd motettáit, Dietrich Buxtehude barokk orgonista Membra Jesu nostri (A mi szenvedő Jézusunk legszentebb tagjai) oratóriuma, akár Vaugham Williams Öt misztikus éneke, Heinrich Schütz A feltámadás története c. műve, a Húsvéti himnusz Mascagni Parasztbecsület c. operájából, vagy J. S. Bach Húsvéti oratóriuma, ill. a BWV 66-os számú kantátája.
Jó zenehallgatást, felhőtlen ünnepet Mindenkinek!
Victimae Paschali Laudes & Alleluia
2023. ápr. 1.
150 éve született (1873) és 80 éve, március 28-án halt meg Szergej RAHMANYINOV (1943), az utolsó nagy orosz romantikus zeneszerző, aki a 19. század végén és a 20. század elején alkotott.
Apja gazdag földbirtokos, (de vagyonát eltékozolta), édesanyja zongoratanár volt. A szentpétervári, majd a moszkvai konzervatóriumban tanult.
A köztudatba alig húszévesen a cisz-moll prelűddel robbant be. A legenda szerint az alig négyperces darab egy rémálom nyomán született, amelyben élve eltemették, az első három komor hang a szögek koporsóba ütését, az elhalkuló befejezés a levegő elfogyását jelképezi. A szenvedélyes természetű Rahmanyinov időről időre depresszióba süllyedt, pszichiátriai kezelésre is szorult.
1904-1906-ig a moszkvai Nagy Színház karmestere volt, 1907-ben visszavonult, hogy komponáljon. Drezdába költözött, itt írta II. és III. zongoraversenyét, és a Holtak szigete c. szimfonikus költeményét. 1909-ben turnézott első alkalommal Amerikában. Az 1917-es forradalom után elhagyta hazáját és különböző európai országokban élt, majd a harmincas évek közepén végleg Amerikában telepedett le.
Élete utolsó éveit Los Angelesben töltötte, de hamvait a New-York-i Kensico temetőben helyezték örök nyugalomra.
Műveinek többségén elsősorban Csajkovszkij, Liszt és Chopin hatása érződik. Melankolikus, késő romantikus stílusát élete végéig áthatotta az orosz folklór és a pravoszláv egyházi énekek világa. Zongoraversenyeit a hangszerre írt legnehezebb alkotások között emlegetik.
Zongoristaként virtuóz technikai tudásához szuggesztív előadásmód párosult. II. és III. zongoraversenye, valamint Rapszódia egy Paganini-témára című műve több filmben elhangzik, például a Ragyogj! című David Helfgott ausztrál zongoristáról
szóló életrajzi filmben. Melódiái a könnyűzenében is visszaköszönnek, Frank Sinatra két népszerű slágere (Full Moon and Empty Arms, I think of You) és Celine Dion All by Myself című dala is a II. zongoraverseny motívumain alapul.
Művei elérhetők könyvtárunk Fonotéka részlegén.
Az ünnepi hét kezdetén hallgassák meg Rachmaninov: Vesperás című liturgikus művét:
2023. márc. 2.
Tegnap Los Angelesben meghalt WAYNE SHORTER.
89 éves volt.
Csodás zeneszerző, virtuóz jazzszaxofonos. Kreatív zseni, a modern jazz meghatározó alakja.
Newark kikötővárosban született. Gyerekkorában a képzőművészet és a zenélés egyaránt érdekelte. Édesapja ösztönözte, hogy tanuljon szaxofonozni.
Tagja volt Miles Davis második kvintettjének a nem kevésbé nagy szaxofonista John Coltrane kilépése után. Így együtt zenéltek Miles Davis, Herbie Hancock, Tony Williams, Ron Carter és Wayne Shorter. Elképesztő atmoszférája lehetett... élőben hallani és látni őket...
Legszívesebben visszautaznánk az időben, és sírnánk a játékukon.
Mintegy ötven éves pályafutása során saját zenekarral és társszerzőkkel is egyaránt számtalan zenét talált ki.
Rengeteg lemezt készített, fantáziadús címekkel: Introducing Wayne Shorter (1959), Second Genesis (1960), Wayning Moments (1962), Night Dreamer (1964), Speak No Evil (1965), The Soothsayer (1965), Et Cetera (1965), The All Seeing Eye (1965), Adam's Apple (1966), Schizophrenia (1967), Super Nova (1969), Moto Grosso Feio (1970), Odyssey of Iska (1970), Native Dancer with Milton Nascimento (1974), Atlantis (1985), Phantom Navigator (1986), Joy Ryder (1988), High Life (1995), Footprints Live! (2002), Alegría (2003), Beyond the Sound Barrier (2005).
Élő legenda volt, zenéje pedig örök.
2023. feb. 22.
I Put a Spell on You, Wild is the Wind, Feeling good, Save me, Love Me or Leave Me, Sinnerman, Old Jim Crow, Mississippi Goddam, My Baby Just Cares For Me, Four Women, Just in Time...
90 éve született a jazz, a blues, a soul koronázatlan királynője NINA SIMONE.
Kiváló zongorista, énekes, dalszerző, előadóművész. Eredeti nevén Eunice Kathleen Waymon.
Rengeteg slágert köszönhetünk neki. Imádjuk a hangját, és az atmoszférát, amit előadásai közben teremtett.
Egyaránt otthonosan mozgott a klasszikus zene, a jazz, a blues, a soul, a gospel, vagy akár a sanzonéneklés világában is.
Szegény családban nevelkedett, 7 testvérével együtt Észak-Karolinában. Egész kiskorától zongorázott.
21 évesen változtatott nevet Simone Signoret francia színésznő iránti tisztelete jeléül. Nina pedig spanyolul azt jelenti, kislány.
26 évesen készült első hangfelvétele, az I Loves You, Porgy, Gershwin Porgy és Besséből.
Küzdelmes élete volt. Maradandót alkotott. Nyíltan kiállt a társadalmi igazságtalanságokkal szemben, az emberi és polgári jogok védelmében. Politikai aktívistaként is ismert volt.
2015-ben készült róla egy dokumentumfilm, a What happened, Miss Simone, a Netflixen is látható. A film személyiségének árnyoldalaira is rávilágít. Akárhogy is Nina Simone igazi díva volt, karizmatikus művész, teljesen egyedi hanggal és ezt nemcsak a szó pontos értelmében mondva...
Franciaországban halt meg. 70 évet élt.
Tegyünk fel tőle egy jó zenét:
2022. jan. 12.
"Kell a barátság, hej, add tovább!"
75 éves Török Ádám, a Mini együttes alapítója és frontembere.
2022. dec.
Kedves Zenehallgatók!
Karácsonyi hangolódás idejére ajánljuk néhány lemezünket zenei részlegünk anyagából.
 | Ötödik Évszak: Ne rejtsd el (2020) |
| Katie Melua : In winter (2016) |
| Orphei Drängar Choir: Christmas songs (2009) |
| JaMese: Zenés adventi kalendárium (2019) |
2022. aug. 26.
RACKAJAM
A hazai blues fenegyereke, Ferenczi György és zenekara a Rackajam volt könyvtárunk vendége. A Petőfi bicentenáriumra rendezendő kiállításunkhoz rögzítettünk három felvételt a Petőfi-dalok című produkciójukból. Fonotékánk állományában is fellelhető Petőfi c. lemezük, mely a Hangzó Helikon-sorozatban jelent 2006-ban. Zenéjükben nagyszerűen ötvözik a blues, a drum&bass, a magyar népzene stílusjegyeit.
2022. július
Világirodalom világnyelveken!
A már megszerzett nyelvtudás szinten tartására, nyelvgyakorlásra alkalmas évszak a nyár, s hatékony eszköz a hangoskönyv.
Fonotékánkban kedvükre válogathatnak több száz idegen (főként angol, német és francia) nyelvű hangoskönyvből. Fellelhetőek állományunkban kortárs és klasszikus regények egyaránt. Július hónapban rövidített nyitvatartással várjuk Önöket!
2022. jún. 3.
KOCSIS ZOLTÁNra emlékezünk
Zongorista, karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója. A kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja. Igazi zseni, annak minden pozitív és negatív velejárójával...
18 évesen megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, ezzel vált ismertté. Liszt és Bartók legkiválóbb ismerője, értője és előadója volt. Bármit eljátszott hallás után, zenét is szerzett. Azt mondta magáról, minden pillanatban zene szól a fejében...
Az előadásokon és próbákon minden apró hibát észrevett. Maximalista volt, akinek nehéz volt megértenie, hogy zenészei miért nem hallják azonnal a benne megszületett zenei elképzelést.
A legjobbak sajátja, hogy egy másik dimenzióba tudnak repíteni a művészetükkel, ő képes volt erre...
Hetven éves lenne.
2022. máj. 26.
A Depeche Mode zenészei nyilvánosságra hozták, hogy ANDY FLETCHER május huszonhatodikai halálát aortarepedés okozta. A zenekar billentyűse és alapító tagja 60 éves volt.
Sokunknak volt nagy kedvence a Depeche Mode a nyolcvanas évek végén... A lányok és a fiúk állandóan az ő zenéjüket hallgatták, úgy öltöztek, olyan hajat hordtak, mint ők, sőt képesek voltak az utcán összeverekedni a duranduranosokkal...
A zenekar 1980-ban alakult meg és Dave Gahan találta ki a nevüket, egy francia divatmagazin címlapja adta az ötletet. Vince Clarke és Andrew Fletcher már '76-ban együtt zenéltek és úgy hívták magukat, hogy No Romance in China.
Martin L. Gore és Dave Gahan csatlakozásával született meg aztán a Depeche Mode, a tisztán elektronikus zenét játszó szintipop társulat. Első megjelenésük a Photographic volt, nagyon fiatal srácok voltak még ekkor.
Érzelmes, szuggesztív dalok sora, slágerek, koncertturnék, számos lemez szerepel az együttes életrajzában, mint a Speak & Spell, A Broken Frame, Construction Time Again, Some Great Reward, Black Celebration, 101, ez talán az egyik legjobb koncertalbum, Violator, és sorolhatnánk, sok-sok kiváló zene, ami örökre belemászott a fülünkbe...
Talán kevesen tudják, hogy Anton Corbijn rendezésében nálunk, Felsőgödön forgatták a Condemnation című daluk videóklipjét, a zenekar egyik budapesti koncertjét követő napon. 1993-at írtunk ekkor.
Andy Fletcher emlékére:
2022. ápr. 29.
A TÁNC VILÁGNAPJA - április 29.
Mi a tánc: művészi megnyilatkozás a színpadon vagy társas szórakozás? Ez is, az is. Hosszú út vezetett a vallásos szertartások szerves részeként létrejött ősi táncformáktól a mai kortárs balettig vagy a breakdance-ig. A tánc az életünk része, ősi kifejezésforma.
Jean-Georges Noverre (1727-1810) francia balettművész és koreográfus, a műfaj nagy reformere születésnapját nyilváníttatta világnappá az UNESCO 1982-ben. Célja a tánc népszerűsítése, jelentőségének hangsúlyozása, valamint a kormányok ösztönzése, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben és a tánc méltánytalanul alacsony anyagi támogatásának emelésére.
A tánc jelentőségét Moliére sem vitatta, Úrhatnám polgár című darabjában ezeket mondja a Tánctanár:
"- A zene és a tánc! ... A zene és tánc - e kettőben minden benne van.
- Az emberiség számára semmi sem olyan nélkülözhetetlen, mint a tánc.
- Tánc nélkül az ember meg se tudna mozdulni.
- Minden emberi boldogtalanság, mind ama gyászos események, melyeket a história följegyzett: a politikusok baklövései és a hadvezérek kudarcai - mindezek nem lettek volna, ha az emberiség megtanul táncolni."
Táncoljunk hát!
2022. márc . 2.
80 éve született LOU REED amerikai énekes, gitáros, dalszerző, szövegíró, fotós. Egyszerre underground zenész, és az amerikai költészet egyik megújítója.
1942. március 2-án született New Yorkban Lewis Allen Rabinowitz néven könyvelő édesapa és szépségkirálynő édesanya gyermekeként. Már 17 évesen gondjai akadtak a konformista léttel, olyannyira, hogy szülei végül sokkterápiára küldték, ami szerencsére nem változtatott rajta. Egyetemista korában filozófiát és irodalmat hallgatott, külön rádióműsora volt, viszonylag csekély hallgatósággal, mert kedvencei nem éppen illettek bele a közízlésbe. 1964-ben találkozott John Cale-lel, aki elektromos brácsán és billentyűs hangszereken is játszott, együtt hangszerelték Lou Reed Heroin című dalát. Ahogy 1966-ban csatlakozott hozzájuk Sterling Morrison gitáros és Maureen Tucker dobos, megalakult a legendás Velvet Underground. Andy Warhol is közreműködött, nyilván mindenki tudja, hogy ő tervezte a híres banános lemezborítót. Noha az együttes hamar feloszlott, dalaik tabudöntögető szövege, és zenei világa a mai napig hatással van az egész zenei kultúránkra.
David Bowie szintén óriási Reed rajongó lévén segített beindítani Lou Reed szólókarrierjét, így született meg a Transformer album 1972-ben.
Aztán jött a Berlin, 73-ban, és számos lemez a jellegzetesen beszélve éneklő stílusával, kevés akkordra épülő dallamvilágával.
Íme egyik kedvencünk a Romeo Had Juliette a New York albumról:
2022. febr. 28.
Tavasszal érkezik a Red Hot Chili Peppers új albuma, az Unlimited Love! John Frusciante szerencsére visszatért a zenekarba, és nyáron Budapesten is fellépnek! Íme az egyik szám, ami már hallgatható a 17 dalból álló lemezről: Black Summer, az ausztráliai bozóttüzek áldozatainak ajánlva.
2021. nov. 5.
CZIFFRA GYÖRGY 100
1921. november 5-én 100 éve született Cziffra György zongoravirtuóz, óriási tehetség.
Nélkülözés, háború, hadifogság, kényszermunka, börtön, rengeteg fájdalom, ugyanakkor elsöprő siker, és csillogás szerepel életútjában.
Legszívesebben ott lennénk az éjszakai lokálokban (Savoy, Dunakorzó, Arizona), ahol akár Bartókot, Liszt Ferencet, Chopin-t, … - igazából bármit - zongorázott és sírnánk a játékától.
A Babér utcai, angyalföldi Tripoliszból indult, édesapja cimbalmos cigányzenész volt. Hihetetlen szegénységben élt családjával. Jolán nővére zongoráján tanult és már kisgyerekként fellépett cirkuszokban, így keresett némi pénzt a család számára, ahol „az éhség mindennapos vendég volt” - írt erről Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvében.
Később Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Ferenczy György tanítványa lett a Zeneakadémián. A fergeteges tehetség, zongorista zseni - tökéletes technikával és a zene iránti alázattal - felejthetetlen koncerteket adott. 1956-ban elhagyta Magyarországot és Franciaországban telepedett le. Világhírre tett szert.Az alábbi felvételen Cziffra György Liszt Ferenc La Campanella című művét adja elő:
2021. júl. 6.
SATCHMO (1901-1971)
E névről sokan tudjuk, hogy Louis Daniel Armstrong beceneve, a dzsessztörténet egyik legnagyobb amerikai trombitásáé. Talán eszünkbe jut egy népszerű dallam is, az ő „recsegős” hangján: a „What A Wonderful World”.
Ám életének meghatározó momentumairól már kevesebbet tudunk. Arról, hogy nagyapja még rabszolga volt, hogy utcagyerekként nőtt fel New Orleans szegénynegyedében, s hogy kiskamaszkorában egy javítóintézeti időszak vált sorsfordítóvá számára, mert ott tanult meg kornetten és ütőhangszereken játszani. Zenélt a dzsessz (jazz) bölcsőjének számító New Orleans piros lámpás negyedeiben, gőzhajón a Mississippin, később Chicagóban, New Yorkban.
Saját zenekarán (Hot Five, majd Hot Seven) kívül számtalan zenésszel játszott együtt. Olyan énekeseket kísért, mint Ella Fitzgerald, Bessie Smith. Zenésztársai kedvelték, tisztelték. Ez a történelmi és zenetörténeti értelemben is izgalmas korszak rajzolta meg Satchmo zenei pályájának vonalát. Közvetett módon a zenészek közti partnerség, a „rasszmentes” zenélés a humánumról, az emberi jogokról is szól.
Stílusa forradalminak számított. Hangszeres játékában szólói, improvizációi lenyűgözték a közönséget. Idősebb korában, amikor főként csak énekelt, az újdonságot énekstílusa jelentette: a scat, mely egy improvizatív, szaggatott, a szótagokat és szavakat értelem nélkül összefűző, hangszereket utánzó éneklés.
Egyedi és szórakoztató előadásmóddal bírt, repertoárjába a populáris dallamok is beletartoztak, amiért kritika is érte.
Többszörös aranylemezes előadóként még a beatkorszakban is listavezető volt. Elsőnek számított a következőkben is: mint híresség, akit kábítószerbirtoklásért letartóztattak; mint afroamerikai előadó, aki hollywoodi sikerfilmben szerepelt (mintegy 30 filmben); mint saját rádióműsort vezető zenész; mint önéletrajzíró.
Magyarországon 1965-ben járt, és teltházas koncertet adott a Népstadionban.
Egykori New York-i otthona ma emlékház.
Az ötven évvel ezelőtt (július 6-án) elhunyt 20. századi virtuóz örök üzenetét gyakran elfeledjük, pedig: „Milyen szép a világ”.
2021. jún. 21.
A ZENE ÜNNEPE
Június 21-én (a nyári napfordulón), az év leghosszabb nappalán és legrövidebb éjszakáján zajlik a La Fête de la Musique - azaz a Zene Ünnepe, az örömünnep.
Hasonlóképp ejtjük franciául a Zenéljetek!-et (Faites de la musique) is, mely szlogen kifejezi e zenei esemény lényegét: a szabadtéri, kötetlen együttzenélésre buzdítást.
Ideája Maurice Fleuret francia zenetudós fejében született meg, aki az akkori kultúrminiszterrel 1982-ben meg is rendezte az első Zene Ünnepét hazájukban, Franciaországban. A zene nyárkezdeti üdvözlése rövidesen európai, majd nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Magyarország 1997-ben csatlakozott e táborhoz, amikor 12 európai ország 16 városával együtt Budapesten aláírta a Zene Európai Ünnepének chartáját.
A természettel összhangban ezen a mágikus éjjelen (Szent Iván–éj) a zeneszerető közönség, profi és amatőr zenészek együtt ünnepelnek tereken, utcákon, parkokban, intézményi falakon kívül. A műfajok és stílusok forgatagában óhatatlanul megérintik az embert a muzsika azon hangjai is, melyek máskor hidegen hagyják: komolyzenészt a rap, operarajongót a jazz...
A zenében feloldódó ember kedve is zenitre hág, akár a Nap az égbolton, hogy végül a muzsikálással átvirrasztott este az elvarázsolódás, a Szentivánéji álom ideje lehessen.
2021. márc. 25.
BARTÓK-KVÍZ
140 éve született Bartók Béla, az egyetemes zenekultúra egyik legmeghatározóbb alkotója. Idézzük meg őt kvízjátékunkkal.
Viharos történelmi időben élt, mégis ajándék, hogy a zene nyelvén kommunikálhatta hitvallását a világ felé, melynek egyik pillére volt a magyar nemzet javának szolgálata, másik a nemzetiségek egyenrangúságának létjogosultsága. Fontos volt számára minden népzene, valójában ezek által vált lehetségessé a „csak tiszta forrásból” merítő szellemi továbbélés.
A romlatlan magyar népzene tanulmányozásának útjára egy székelyföldi nyaraláson véletlenül meghallott dallam terelte. Mindez 1904-ben történt.
Betegségekkel teli gyermekkora és visszafogott természete ellenére a motiváló szellemi légkör, mely a zenészcsaládban körülvette szenzitív, idealista és kitartó személyiséggé érlelte.
A valahai magyar városokban (Nagyvárad, Nagyszőlős, Beszterce, Pozsony) cseperedett és diákoskodott, s végül a budapesti Zeneakadémián zongora- és zeneszerzés szakon végzett. Elemi erővel hatottak rá Brahms, Wagner, Sztravinszkij, Schönberg, Liszt és Kodály művei.
A népdalgyűjtő utakon fonográfhengerekre rögzített hanganyag rendszerezését barátjával, Kodály Zoltánnal együtt végezték. A Kárpát-medencei népek zenéinek stílusjegyei később fellelhetők saját műveiben. Pl. az első világháború előtt gyűtjött román kolindák szolgáltak a Cantata profana c. kórusmű alapjául.
Briliáns technikájú zongoraművészként ismerték nevét világszerte. Európában, Amerikában koncertjein találkozott a kortárs nagyokkal (Sztavinszkij, Ravel, Szymanowski, Thomas Mann, Menuhin...).
A megnemértettség az első világháború előtti időszakban belső emigrációra késztette. Első feleségével, Ziegler Mártával és fiával, Bélával Rákoshegyen éltek egy nyári lakban, innen járt be naponta a Zeneakadémiára tanítani. Társa és segítője volt későbbi felesége is, Pásztory Ditta, kivel hosszú vívódás után, 1940-ben Amerikába emigrált. Ott hunyt el 1945-ben. Fiainak köszönhetően hamvai végül mégis itthon pihennek a Farkasréti temetőben.
Közelebb léphetünk Bartókhoz e virtuális kiállítás által.
Örökségét gondozó kisebbik fia, Péter Apám c. könyve és a vele készült riportfilm végtelenül emberi:
Könyvtárunkban fellelhetik a Bartók-összkiadás lemezeit és az életéről szóló Gyökerek c. dokumentumfilmet.
Egy érdekes cikk, arról az emberről aki az MTA Zenetudományi Intézetében található Bartók Archívumot életre hívta.
E gyűjtemény a teljes Bartók-életmű forrásgyűjteményével rendelkező kutatóhely.
S végezetül hallgassák meg a Három csíkmegyei népdalt Kocsis Zoltán értő interpretálásában:
2021. márc. 11.
A világ legismertebb bandoneónművésze ASTOR PIAZZOLLA, a „Tangókirály” március 11-én lett volna 100 éves.
Argentínában született, gyerekkorát Amerikában töltötte. Első hangszerét édesapjától kapta nyolc évesen, klasszikus zenét pedig pár évvel később a magyar származású Wilda Béla zongoraművésztől tanult.
Fiatalon visszatért hazájába, Buenos Airesben élt, klubokban, bárokban zenélt. Megismerkedett a kortársak (Bartók, Ravel, Sztravinszkij) műveivel, majd maga is komponált. Először meghökkenést váltott ki az a szimfónia (Buenos Aires) melyben a hangszerek közt ott szerepeltette a bandoneónt is. Ez volt az a pillanat, amikor a művész beemelte azt a komolyzenébe. Tanult Párizsban is, de visszatért az argentin gyökerekhez. Nemcsak a tangó hatott rá elemi erővel, hanem a dzsessz és Johann Sebastian Bach zenéje is. Hangszere a bandoneón, a tangóharmónika rokona. Német eredetű, hordozható orgonának szánt zeneszerszám, mely tengerészek közvetítésével jutott el Argentínába. Eleinte csak Európában gyártották, napjainkban már készítik a tangó hazájában is. A tangó lelke ez a hangszer.
Piazzolla népszerűsége ma is töretlen. A mintegy ezer műve közül hallgassák meg például ezt:
2021. márc. 8.
A HUMOR…
… olyasféle kincs, mely ha van, éltető erejű, ha nincs, meghatározhatatlan módon hiányzik. Testi-lelki jóllétünk alapja, hisz a szó eredeti jelentése is ez: életnedv. Amikor áramlik, akkor „humorunknál vagyunk”.
Ez az életerő árad Romhányi József műveiből is!
A „Rímhányó”ként emlegetett költő, író, műfordító kereken 100 éve született.
Műveltsége, muzikalitása, életigenlése rejlett abban, ahogy különböző alkotói műfajokban játszi könnyedséggel zsonglőrködött a szavakkal: vers-, mese-, operett libretto-, musical-, dalszövegíráskor, fordításkor.
Ahogyan Dr. Bubó, Mekk Elek, a Mézga család történetei, úgy az amerikai Frédi és Béni szövegeinek romhányis fordításai sem nélkülözik a XX. század második felének társadalomkritikáját. Görbetükröt tartanak a hétköznapi élet abszurditásainak. Mindeközben a szövegek mégis végtelenül játékosak, könnyedek és szerethetőek!
Életének utolsó évében (1983) jelent meg Szamárfül c. kötete. Könyvtárunk fonotéka részlegén fellelhető az ebből készült hangoskönyv Geszti Péter (alias Mézga Aladár), a Romhányi utód előadásában. Ha épp hiányzik a derű hétköznapjaikból, lapozzák föl ezt a számtalan, humorba bélelt életbölcsességet kínáló kötetet, például itt:
Medve-tanköltemény
Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán:
- Ez mind kontár! Sarlatán!
Mit gügyögnek, locsognak
szerencsétlen bocsoknak!
Oly negédes némelyik,
hogy már szinte émelyít.
Te szent múzsa, irgalmazz,
milyen ócska rímhalmaz!
Minden sorvég szinte önként adódik.
Majd én írok egy igazit, valódit:
- Dörmeg-dirmeg a vén medve,
mert ma cudar ám a hangulata.
Csípi darázs, marja bolha,
vidor kedve mitől kerekedne?
Mikor ma a kasba nézett,
nem talált egy nyalás csemegét.
Szeder, málna? - Sehol semmi.
Mit lehetne akkor vacsorázni?
Hogy ne haljon szegény éhen,
szundikál majd egész gyertyaszentelőig.
Kézbe kapta e verset egy lektor,
aki tanult némi verstant egykor.
És most újra letette a vizsgát,
összeírta a rím-hiánylistát:
Kedve
volna
mézet
enni
télen.
A többit eldobta.
Bőszült is miatta.
Ezt viszont kiadta.
2021. febr. 19.
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a kortárs magyar komolyzene professzionális mestere február 19-én ünnepelte 95. születésnapját. Tanárai, tanítványai között a zenei élet kiválóságai sorakoznak. Számtalan komolyzenei díjat, elismerést tudhat magáénak korunk egyik legeredetibb alkotójaként.
Gazdag életműve fellelhető a Budapest Music Center zenei könyvtárában.
Az intézmény online fesztivállal is köszönti Kurtág Györgyöt.
„Intenzív, rejtélyes, sötét, másvilági és bensőséges, ezek a szavak jutnak eszembe Kurtág György zenéjéről. Ő hihetetlenül tiszta, ihlető személyiség, akinek zenéjéből sugárzik a mély szeretet. Ez lehet a feleségéhez, Mártához fűződő különleges viszony kifejeződése. Aki hallotta Kurtágékat négykezest játszani, az tudja, mit értek ezalatt.” (Ucsida Micuko japán zongoraművésznő)
2021. jan. 28.
Akik különleges zenei csemegékre vágynak és szívesen barangolnak a múlt század eleji gramofonlemezek világában, azoknak ajánljuk az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának nemrég nyilvánossá vált gazdag hangarchívumát: a HANGTÁRat!
Akár konkrét hanganyag után kutatnak, akár böngésznének a tartalmak között, minden esetben segítségükre lesz a többszempontú keresési lehetőség!
Jó időutazást!